…Ellórát, a hegyoldalból kifaragott(!) lélegzetelállító, védikus világképet mintázó sziklatemplomot Indiában.

– és ha már itt tartunk: hogyan lehet egyszerre igaz az ősi íratok leírása a világról és a modern tudomány megfigyelése?

Mondhatjuk úgy is, hogy hogyan lehet egyszerre lapos és gömb is a föld, meg hogyan járhattunk egyszerre a holdon meg nem is… Az emberek a zsigereikben is érzik, hogy a világ több, mint amit a jelenlegi tudomány – a paradigmáival karöltve – át tud fogni belőle. Tudják, hogy valami nagyon hiányzik a tudomány világmagyarázatából, így ősi tradíciókhoz fordulnak alternatív magyarázatért. Így jött pl. a lapos föld elmélete is, és részben a Holdra szállás tagadása is. De valóban jól értelmezzük a szent iratok ezen leírásait, és a tudomány (és sokszor a józan ész) szavát teljesen el kell vetnünk? (Nagyon nem hinném.) Főleg, mikor meglehetősen erős bizonyítékok támasztják alá, (és nem csak egyszerűen egy alátámasztatlan elméletről van szó, mint pl. az evolúció, ami csak az ateista tudósok – sokszor öntudatlan – önigazolásának az eszköze).
Csakis egymást kizáró dolgok lehetnek ezek? Ha „lapos” a Föld, akkor csak és kizárólag becsapás lehet minden ami a gömb alakú földről szól? Ha a Holdon egy magasabb, félisteni szféra lényei élnek, akkor csak és kizárólag csalás lehet a Holdra szállás? Nyilván az első gondolatod, hogy hogyan lehetne igaz mindkettő egyszerre?

Hogy jobban megértsük, hogy valóban miről is szól ez az egész, nézzünk egy szemléltető példát, ami remélem sokaknak fog segíteni. (Akinek nem, azoknak ott lesz a többi bizonyíték.) 🙂

Szinte minden tradíció szerint a lelkünk, a tudatunk központja a szív. Sőt a keleti tradíciók mindegyike szerint van egy olyan energia központunk is, amit szívcsakrának hívnak. Ennek különleges színe, formája és funkciója van. És erről részletes leírásokat találhatunk a hagyományok szent irataiban. És persze van, aki részben tapasztal is ebből valamit. De mikor az első szívműtétet végezték (vesd össze: első holdraszállás töltént), nem láttak lelket, nem látták Istent a szívben az orvosok. Sőt még a szívcsakrának sem látták semmi, de semmi nyomát. Akkor hát két megoldás lehet: 1. Meg sem történt a szívműtét (lásd Holdra szállás és gömb föld tagadása), és az orvosok egy világméretű összeesküvés részei, amit „tuuuggyukkik” irányítanak. 2. Nincs ott semmi a szívben, és akik lelket meg csakrákat vízionálnak, azok mind csak képzelődnek (=hülyék). De azon túl, hogy amíg nem vagyunk teljesen őszinték magunkkal, és az önigazolás szintjén tudunk csak létezni, akkor olyan választ fogjuk adni, ami a vágyainknak, vagyis a világlátásunknak megfelel, azon túl érdemes tudni, hogy van egy harmadik (azaz 3.) út is 🙂

Mert az őszinte ember, a valódi lelki kereső számára más út (is) van. És ezt a választ a lelki keresők a szív esetében tudják is, csak a többi esetben is alkalmazni kellene. Hiszen tudjuk, hogy mindaz, amit a tudomány lát a szívből, csak a durva anyag, és a finom fizikai szinteket, mint pl az energiatest részét képező csakrákat nem „látják”. (Mely csakrák csak energiaközpontok, nem tudati központok, és a finomfizikai test részei.) És a szívcsakra is csak egy energetikai „lenyomata” a valódi szívnek, mely a finomfizikai testen túli, de még mindig az anyagi okozati (karana) test része, és mely maga a szívben található hamis ego tükör, mely a szívben tükröződő ég lakhelye. Így ott tükröződik a lélek (tehát nincs valójába ott) és maga Isten is a teljes valóságával (lásd fraktál természet, de erről később). És persze mindezeken túl ott van mindaz a lelki lét Istennel, lelkekkel, eredeti kapcsolatokkal, szépséggel és változatossággal, ami maga a tükröződés eredeti forrása. Vagyis ami tükröződik…

Itt a kulcsmondat az volt, hogy az anyag csak a legdurvább tükröződése, leképezése annak a valóságnak, mely Isten álmában az okozati óceánon, és kicsiben pedig a mi okozati testünkben: a szívünk tükrén tükröződik. A mi tudatunk fókusza, bár nyitva áll magasabb szférák felé is, vagyis alkalmas azok felé fejlődni, de alapvetően csak az anyagot érzékeli (képezi le az elméjében). Chandraloka, vagyis a védikus Hold-felfogás szerint azonban a hold egy magasabb szféra, de még mindig az anyagi szférák része. Ez a félisteni lét, mely asztrális szintű tudati fókusszal tapasztalható. Vagyis amíg a tudatunk nem elég fejlett, nem tudunk „elmenni” a valódi holdra. Vagyis ha elmegyünk, akkor is csak annak durva anyagi szintű leképezését láthatjuk: a poros és jéghideg holdat, ahol nincs semmi (csak Hold expedíciók nyomai 🙂 ) Amit a szív esetében természetesnek tudunk venni, az itt sem kellene, hogy gondot okozzon. Hiszen tudjuk, hogy még ha eljutunk a szívig, és nem látunk mást a fizikai szív mögött, akkor is ott van egy másik világ. Az energetikai világ: a csakrák, prána stb dimenziója. Afölött az asztrális, és afölött pedig az okozati test, a szív tükre, ahol a valóság tükröződik…

De most nem megyek tovább, mert ez egy rövid írás akart lenni.