A Gyűrűk Ura látszólag egysíkú és könnyen érthető mű.

Mert hiszen milyen megnyugtató, hogy vannak a jók, és vannak a rosszak. És a kettő harca. És nincs kétség hogy ki a jó, és ki a rossz. És ennyi. Mindenki örülhet a végén, mint mindig. Mert hát az győz, akinek győznie kell. Aztán sokan pont emiatt szeretik igazán a művet. Mert hát nincs benne az a sok művészieskedő flancolás, hogy pl. az alkotók jelentésrétegeket pakolnának egymásra, vagy kényelmetlen érzésként a tudatunkra telepedő rejtett mondanivalókkal „traktálnának” bennünket. Nem is nagyon kell gondolkodnunk. Minden a szánkba van rágva… Vagy mégsem? Mélyebb a nyúl ürege.. khmm bocsánat, elfeledkeztem magamról, hogy nem a Mátrixot elemzem… szóval mélyebb Barlog barlangja, mint gondolnánk.

A hatalom gyűrűi is látszólag könnyen érthetőek. Van a 3, 7 és a 9. És persze egy mind felett. Meg hát a szimbolikája is egyszerűnek tűnik. Ha a hatalom gyűrűi hatással vannak ránk, akkor kifordulunk magunkból, elveszítjük a jó tulajdonságainkat. És ugye mind tudjuk, hogy ezt csinálja a hatalom. Jaj hát, az meg nem jó. Meg is fejtettük az egésznek a „szimbolikáját”, mindenki lenyugodhat a megyébe… Bocsánat: vármegyébe. De azért van bennünk némi nyugtalanító érzés is. Mert akkor most mi ez az egy gyűrű mind felett, meg mi ez a 3, meg a 7, meg a 9 gyűrű? Minek ennyi? És miért azoknál van akiknél? Ráadásul miért nem ugyanolyan a hatásuk? Stb stb. Nyilván Tolkien sem magyarázta így el, ahogyan a lentiekben fogom, de azért az jól látható, hogy nyelvészként és a számmisztika híveként tudatosan csinált dolgokat (ha meg nem, akkor meg vezetve lett keze…) 🙂

Kezdjük azzal, hogy vannak tündék, törpök – meg ilyen hasonló kitalált személyek – is az embereken kívül a történetben. Nyilván más hagyományokból merítette, viszont jól látható a hagyományok közötti hasonlóság azáltal, hogy ezek megfeleltethetőek a védikus szemlélet hasonló szereplőivel is. (És ennek a gyűrűk elosztása szempontjából is jelentősége lesz.) A tündék a félisteneknek feleltethetőek meg, hiszen olyan hosszú életűek, hogy szinte halhatatlannak tűnnek. A törpök meg a yaksáknak, a természeti erőkhöz kapcsolható koboldszerű lényeknek feleltethetőek meg. (A hobbitokről a csattanónál.) 🙂 És hát ott vannak az emberek. Őket nem kell bemutatni. Ott vannak az összes gyarlóságukkal, és a szabad akaratuk erejével. És hát ez kb az anyagi világ (a mátrix virtuális valósága- csak hogy mégis legyen benne Mátrix) három szintjének: a létünk három síkjának felel meg: bhur, bhuva, svaha. Fizikai létezés, mentális létezés és kauzális létezés… Senki ne ijedjen meg, most már csak érthetőbb lesz.

A tündék az isteni rendet, isteni intelligenciát tükrözik ebbe világba, pont mint a félistenek. Az ő három gyűrűjük a három fő teremtő sakti(erő): A teremtő akarat, a tudatosság, és a cselekvő erő. (Most direkt nem írok szanszkrit neveket 🙂 Na jó egy kis bonyolítás: ezek megfeleltethetőek a tudatunk három fő jellemzőjével, a három kötőerővel és szinte mindennel, ami ezen a hármasságon alapul.) Szauron nagyon ki volt, hogy ezt a félistenek kapták, hogy ők irányíthatják ezeket a teremtő energiákat, ezért elkezdett még több gyűrűt kovácsoltatni.

Ott van a 7 gyűrű, amit a törpök kaptak, és amiről túl sokat nem tudunk, csak hogy önmagában nincs olyan rossz hatása, mint a 9 gyűrűnek, és csupán csak a törpök eleve adott természetét erősítik fel. És milyen fura, hogy pont 7 van, és hogy pont a középső világ: a létezés mentális sikjának urai kapják. A mentális, finomfizikai testünk része az energetikai test, ami az energiát adó pránából, és az abból formálódó 7 csakrából áll. Ez a hét csakra kicsit leegyszerűsítve a 7 fő képességünk. Ez sincs közvetlenül(!) Szauron hatása alatt. Ezért készültek további olyan gyűrűk, amellyel másokat a saját befolyása alá tud hajtani.

És akkor ott a híres 9 gyűrű, ami az emberek világában van, és ami kifordítja magából a birtokosait. Mint például a 9 királyt, akiket ez szó szerint kísértetekké tett. Mert hiszen ezzel Szauron környékezte meg az embereket. És hát ezek a gyűrűk kezdetben úgy tűnnek, mintha jólétet, erőt és különleges képességeket biztosítanának a viselőiknek, azonban lassanként minden az egy gyűrű írányítása alá kerül, és mindenki csak önmaga árnyává válik általuk. Mit ad Isten: ez pont megfeleltethető a 9 fő hiányérzetünknek, melyek mentén a 9 enneagram személyiség típus kialakul (és ez 7 – de amúgy a valóságban 9 – fő bűnre épül) Ezeknek megvan a pozitív ellenpontja, pontosabban aminek a hiányát mutatja az adott hiánybetegség. Azonban ha az egy gyűrű hatása alatt vannak, akkor ez a 9 hiányérzet (vagy bűn), mind pusztító hatású lesz a pszichénkre és az életünkre nézve…

Nagyon röviden és összefoglalóan: ez a 9 hiánybetegség – és aminek a hiánya. Most azt nem írom le, hogy hogyan következik a hiány abból, aminek a hiánya… az majd másik írás(ok) témája lesz.. most csak annyit, hogy amit szomjaz, aminek a hiánya, az mind a szeretet egy-egy aspektusa(!):
– Kettes személyiségtípus – A feltétel nélküliséget szomjazza és a büszkeség (pratistha) és arrogancia (mada) a hiánybetegsége.
– Hármas: A hiteles önazonosságot eredményező őszinteséget szomjazva képmutatóvá (kutinati), ámítóvá (moha) és önimádóvá (puja) válik.
– Négyes: A személyességet eredményező hálát szomjazza és az irigység, féltékenység (matsarya) szakadékát nyitja meg.
– Ötös: A tisztánlátást eredményező ragaszkodás-mentességet szomjazza és a haszonlesés, érzelm,i és tárgyi fösvénység (labha) hatalmasodik el rajta.
– Hatos: A tiszta hit bátorságot adó erejét szomjazza. A szorongás aspektusa (bhayam) az, ami a szakadékot megnyitja ezáltal a lég- vagyis szeretet szomj által.
– Hetes: A tiszta örömre szomjazik, és a szomj eredménye a mohóság (lobha) hiánybetegsége.
– Nyolcas: Az ártatlanságra szomjazik, melyet irányító, élvező (káma) pozíció felvételével próbál kompenzálni.
– Kilences: A kapcsolódásra szomjazik, és ezáltal a fő betegsége a jóra való restség (mandaha)
– Egyes: Az eredendő jósagra szomjazik és a tudatalatti mélyen gyökerező düh (krodha) a „betegsége”.

És hát akkor az egy mindenek felett: Az egy gyűrű maga a hamis egó, ami a birtokosából kihozza az én, az enyém: a „drágaságom” érzését. Ez pedig mindent megnyomorít. Mert hiszen ez nyomorítja meg az életünket, ez tesz vakká, ez teszi virtuálissá valóságot: hogy nem azt látjuk ami van, hanem azt amit a hamis egónk, drágaságunk akar láttatni velünk. Ezért kerülünk a hamis egó alternatív valóságába. És hát erre az álomvilágra jellemző ez az egységes, mindent átható erő (Szauron), és mi csak pusztán a hatása alá kerülünk, mikor felvesszük az „én ez a test vagyok, és az vagyok amit birtokolok” mételyszerű hangulatát. Ezért van minden más gyűrű felett az egy gyűrű, mert a szeretetre való vágyat hiánybetegséggé, majd pedig lehúzó, önsorsrontó erővé alakítja. Sőt! Közvetetten a 7 emberi képességet (csakrát) is tudja uralni, mert nem önmagukban jók, vagy rosszak a dolgok. Minden jó, minden transzcendentális, és csak és kizárólag a hamis egó változtatja át halott, jeges vidékké az egykor szépen zöldellő tájat: a saját természetünket és belső világunkat. Még a félisteni, az élet rendjét mozgató három gyűrű is lebénul, nem tudja ellátni az eredeti funkcióját az egy gyűrű: a hamis egó „drágaságának” bénító és fagyasztó ereje miatt…

És csak az ártatlan gyermeki tisztaság, a tudatunk: a chittánk tisztává, áttetszővé nemesített állapota tudja ezt az állapotot semmissé tenni, és felszabadítani bennünket a hamis egó igája alól. Csak egy ilyen ártatlan szerzet, egy hobbit: Frodó (és persze Samu) tudja elvinni, és beolvasztani a végzet hegyébe az egy gyűrűt. Csak Ő tudja a sors hullámsírjába vetni a saját hamis egóját ami fogva tartotta. Ami fogva tart bennünket. Ami elzár a szeretet elől, ami láthatatlanná tesz bennünket a szeretet előtt. Ami miatt most még azt sem látjuk, hogy mi is a szeretet valójában, csak beszélünk, beszélünk és csak vég nélkül beszélünk róla.. vagy hallani sem akarunk róla… Mindkettő ugyanannak a hiánybetegségnek a terméke…

És egy kis utólagos beszúrás egy kedves olvasói észrevétel nyomán: Samu volt az, aki végül segített, merthogy Frodó elbukott a végén. Vagy legalábbis úgy tűnik. Vagyis igazából nem, mert EGYÜTT csinálták meg, így NEM bukott el. És hát azért voltak mégis ketten a végén, azért tudták együtt megcsinálni, mert a szeretet soha nem önmagában való, és a szeretet az, ami minden mögül kikandikál, mint legfelsőbb erő…